Az elmúlt évtizedekben számos ősi, jégbe fagyott állatmaradvány került elő, köztük gyapjas mamutok és kardfogú tigrisek, amelyek lenyűgöző lehetőséget adnak számunkra, hogy testközelből tanulmányozzuk a letűnt korszakok élőlényeit. Azonban az 1960-as években egy rejtélyes „Minnesota-jégember” nevű teremtmény híre kezdett terjedni, amely állítólag egy archaikus emberféle lehetett, jégbe zárva.
Különféle elméletek születtek arról, hogy a jégember egy túlélő neandervölgyi, egy evolúciós hiányzó láncszem, esetleg a Nagylábú, vagy a jeti bizonyítéka lehet. Az események hátterében olyan izgalmas történetek húzódnak meg, mint az FBI bevonása, a vietnámi háború és még a maffiához köthető pletykák is.
A kutatók között olyan ismert nevek tűnnek fel, mint Bernard Heuvelmans és Ivan T. Sanderson, akiket a kriptozoológia atyáiként tartanak számon. Az ő vizsgálódásaik során részletes anatómiai leírások és heves viták születtek, sőt, több, egymásnak ellentmondó eredettörténet is napvilágot látott a jégemberrel kapcsolatban.
Frank Hansen, a kiállító, titokzatos háttérszemélyekről, hollywoodi filmesekről és ismert színészekről beszélt, miközben többször is változott a kiállított test eredetéről szóló verzió. A Smithsonian kutatói, újságírók, sőt törvényszéki szervek is vizsgálták a testet, de idővel felmerült a gyanú, hogy egy mesterien elkészített hamisítványról lehet szó.
A különböző szereplők között idővel rivalizálás alakult ki, publikációs verseny bontakozott ki, miközben a történet egyre szövevényesebbé vált, és a média, valamint a nagyközönség érdeklődése is nőtt. A rejtélyes jégember története máig izgalomban tartja a természetbarátokat és mítoszvadászokat.
