Az utóbbi időszakban jelentős értékvesztést tapasztalhattak a befektetők a szoftverpiacon, amelynek hátterében elsősorban a mesterséges intelligencia térnyerése áll. Befektetői körökben egyre nagyobb aggodalom övezi azt a lehetőséget, hogy a piacra lépő, olcsó vagy akár ingyenes kódíró rendszerek teljesen átalakíthatják a jelenlegi szoftveres üzleti modelleket.
Kiemelt figyelmet kapnak az új generációs AI-eszközök, amelyek gyorsabb és hatékonyabb fejlesztést tesznek lehetővé, valamint olyan szereplők megoldásai, mint az Anthropic Claude. Sokan attól tartanak, hogy ezek a szolgáltatások fokozatosan kiszoríthatják a ma megszokott, előfizetéses szoftvereket és infrastruktúra-megoldásokat.
A múltban a folyamatos, kiszámítható bevételi struktúra vonzóvá tette a szektort a befektetők számára, most azonban az árfolyamok meredek zuhanása új kérdéseket vet fel: meddig tarthatók fenn a jelenlegi árbevételi és profit szintek? Az AI iránti lelkesedés jelenleg főleg olyan óriásokra koncentrálódik, mint az Alphabet, illetve az iparban kiemelt szerepet kapnak azok a hardverek, például memóriachipek, amelyekre a mesterséges intelligencia terjeszkedése során egyre nagyobb szükség lesz.
Az is bizonytalanságot szül, hogy az egyes szoftvercégek eddigi felvásárlási reménye – különösen a magántőke részéről – is megroppanhat, mivel a zárt tőkét kezelő vállalatok is nehezebb helyzetbe kerültek. Felmerül tehát a kérdés: mennyire éri meg már ellentétes stratégiát követni, és mikor jön el az a pont, amikor igazán olcsóvá válnak ezek a részvények a hosszú távú gondolkodású befektetők számára?
