Az elmúlt hónapokban egyre több cég jelentett be elbocsátásokat, gyakran azzal indokolva döntésüket, hogy a mesterséges intelligencia (AI) veszi át az emberi munka egy részét. Egyes vezetők, köztük Jack Dorsey, saját nyílt leveleikben hivatkoznak arra, hogy AI-eszközökkel kisebb, laposabb csapatok is hatékonyan tudnak működni. Az olyan vállalatok, mint a Block (Square, Cash App, Afterpay) vagy az Atlassian, jelentős létszámleépítéseket hajtottak végre, miközben befektetéseiket AI-fejlesztésekre koncentrálják.
Felszínre kerül a kérdés: vajon valóban az AI okolható az elbocsátásokért, vagy inkább csak jól hangzó ürügy a túlzott létszám csökkentésére? Szakértők és friss piaci jelentések (például az Anthropic, illetve a Világgazdasági Fórum jelentései) szerint vegyes a kép. Miközben a mesterséges intelligencia főleg irodai, szabályalapú munkakörökben növeli a hatékonyságot, a valóságban legtöbbször nem tűnnek el az állások azonnal; inkább a feladatok szerkezetében történik átalakulás, és a munkaerőpiaci belépés válik nehezebbé bizonyos ágazatokban.
Valóban veszélyben vannak az adminisztratív, háttérmunkát végzők vagy a fehérgalléros területek, ahol a gépi automatizáció már érezhetően csökkenti a szükséges emberi munka mennyiségét. Ugyanakkor a biztonságosabbnak tűnő pozíciók – például fizikai, helyszíni jelenlétet igénylő szakmák vagy emberközpontú szerepkörök – egyelőre kevésbé érintettek. Érdekes kérdés továbbá, hogy milyen képességekre lesz szükség a jövő munkahelyein, és hogyan készülhetnek fel a munkavállalók egy átalakuló piaci környezetre.
A beszélgetésben kiemelt szerepet kap, hogy hogyan érdemes a saját feladatainkat elemezni AI-szempontból, és miként alakíthatjuk ki azt a három pillért (humán képességek, AI-eszközhasználat, szakmai tudás), amelyek révén hosszú távon megőrizhető a munkaerőpiaci értékünk.
