Az utóbbi időszakban egyre több neves könyvkiadó kezdett el mesterséges intelligencia mérnököket alkalmazni, miközben az írók továbbra is visszautasítják ezt a technológiát. Számos szerző indított pert AI cégek ellen, mivel attól tartanak, hogy műveiket engedély nélkül használták fel az algoritmusok betanításához.
A kiadók azonban inkább az üzleti folyamatok optimalizálására, előrejelző modellekre és háttérfeladatok automatizálására vetnék be az AI-t, például a könyvek kereshetőségének javítására, tartalmi összefoglalók és fordítások készítésére, illetve a készletszabályozás pontosítására.
Közben továbbra is fennáll a feszültség az AI-t ellenző szerzők és az innovációra nyitott kiadók között. Felmerül a kérdés: vajon hol húzódnak az etikai, jogi és gazdasági határok a mesterséges intelligencia használatában? Az iparág szereplőinek összehangolt döntésekre lesz szükségük, hogy megtalálják a helyes arányt az alkotók védelme és az üzleti hatékonyság között.
Az eset kapcsán különböző jogi eljárások és bírósági döntések is napvilágra kerültek, valamint a kiadók különböző stratégiákat választanak: néhányan pereskednek, mások inkább licencszerződések megkötésével próbálnak alkalmazkodni az új technológiai és piaci környezethez.
