A videó egy elterjedt nyugati sztereotípiát boncolgat: valóban nincs magánélet Kínában? A bemutatott tapasztalatok szerint a helyi mindennapok nem tűnnek egy futurisztikus megfigyelőállamnak, inkább természetesnek érződik a technológia jelenléte.
Közelről vizsgálva a mindennapokat, szinte mindenhol térfigyelő kamerák működnek, de a helyi lakosok már annyira hozzászoktak ehhez, hogy legtöbbször észre sem veszik őket. Olyan kérdések merülnek fel, hogy ezek a kamerák elveszik vagy inkább erősítik-e a biztonságérzetet, illetve hogyan befolyásolják a magánélethez való viszonyunkat.
Felmerül a kérdés is, hogy mennyire különbözik a kínai adatgyűjtés a nyugati világban megszokott digitális adatgyűjtéstől. A főszereplő példákon keresztül mutatja be, hogyan működik például a csomagátvétel, panaszkezelés vagy akár a kézzel történő fizetés az okostelefon és a WeChat segítségével.
A téma különösen aktuális, és személyes oldalról is megközelítésre kerül: vajon tényleg elcseréljük a magánéletünket a biztonságunkért, és ezt a határvonalat minden kultúra másképp húzza meg? A nézőt kérdések elé állítja a technológiai újítások mindennapi elfogadottságáról és a személyes biztonság érzéséről.
