A MacBook Air első generációja a 2000-es évek végén jelent meg, amikor a hordozható számítógépek még főként nehéz és vastag készülékek voltak. Az Apple célja az volt, hogy egy mindennapi használatra is alkalmas, de ultra hordozható laptopot hozzon létre, amely minimális kompromisszumokkal jár a fogyasztók számára.
Miközben az iparágban más gyártók is próbálkoztak vékony és könnyű notebookokkal, ezek gyakran komoly hiányosságokkal küzdöttek: rövidebb üzemidő, alacsony teljesítmény, hiányos portkínálat vagy kényelmetlen billentyűzet jellemezte ezeket. Az Apple igyekezett ezeket az áldozatokat minimalizálni, de néhány kompromisszumot így is meg kellett hozni, például a korlátozott memória és háttértár bővíthetőségét, illetve a portok számát vagy típusát.
Az eszköz bemutatása, a manila borítékból előhúzva, ikonikus pillanat volt. Az új formavilág – az elvékonyodó, ék alakú kialakítás – sokakat lenyűgözött, és hatást gyakorolt a teljes laptoppiacra. Az akkumulátor innovatív elhelyezése, a 13 hüvelykes kijelző és a maximális hordozhatóság mellett a felhasználók olyan dolgokra is kénytelenek voltak lemondani, mint az optikai meghajtó vagy az SD-kártya-olvasó.
Felvetődik néhány érdekes kérdés: Vajon tényleg érdemes volt akkoriban ilyen áron ilyen kompromisszumokat kötni? Hogyan reagált az iparág, és miként alakult át a MacBook Air szériája az évek során? Mit jelent hosszú távon egy ennyire innovatív, mégis sokak számára drága és korlátozott képességű gép szerepe?
A videó részletesen bemutatja a gép belső szerkezetét és a korai MacBook Air példányokhoz kapcsolódó szerelési nehézségeket is, például a helytelen háttértárról vagy az SSD-re történő csere nehézségeit, amelyek ma már egyre ritkábbak a modern laptopok világában. A szereplő több érdekességet és történelmi összefüggést is feltár a MacBook Air szerepéről az Ultrabook trend kialakulásában, valamint az SSD elterjedésében.
