Egy kanadai kutatólaborból indult útjára az 1970-es években egy alapvetően ismeretlen cég, amely forradalmasította a fényvezető szálak és optikai lézerek piacát. Több mérnök és kutató – köztük Yseph Strauss és társai – dolgozott ki olyan optikai megoldásokat, amelyek jelentősen megnövelték az adatátviteli kapacitást a távközlési hálózatokban. A DWDM technológia révén egyetlen szálon többszörös jelek vihetők át zavartalanul, és mindez alapvetően változtatta meg az internet és a telefonhálózatok működését.
A cég – JDS Optical, majd JDS Fitel néven – szerény növekedésen ment keresztül a ’80-as években, de a ’90-es évek eleji internetrobbanás során hirtelen a piac egyik kulcsszereplőjévé vált. A versenytársakkal és partnerekkel kötött megállapodások, látványos tőzsdei bevezetések és a vad felvásárlási hullám a technológiai buborék csúcsán hihetetlen piaci értéket eredményeztek – a vállalat 2000-ben nagyobb értéket képviselt, mint az amerikai autógyártó-óriások együttvéve. Ha a távközlési szektor ekkor még korlátlannak hitt bővülése nem állt volna meg, talán minden máshogy alakul…
Később a túlfűtött piac összeomlása brutális elbocsátási hullámokat, többmilliárdos leírásokat és veszteségeket okozott. A vállalat – időközben JDSU néven – kénytelen volt új utakat keresni, így fókuszában megjelentek a karbantartási, tesztelési és szolgáltatói üzletágak, valamint különleges optikai megoldások, például biztonsági nyomatok fejlesztése.
Az elmúlt években azonban új lendületet kapott a cég (ma Lumentum néven), miután az AI és adatközponti fejlesztések miatt újból hatalmas lett az igény a kifinomult lézertechnológiára és optikai rendszerekre. Az ultraerős, alacsony zajszintű lézerek iránti kereslet jelentősen nőtt az olyan innovatív területeken, mint a nagy sávszélességű optikai hálózatok, 3D szenzorok és szilíciumfotonikai rendszerek. Izgalmas kérdés, hogy a modern optikai technológiák fejlődése hogyan formálja át a távközlést, az AI infrastruktúrát és a jövő adatközpontjait.
