Kísérletként egy olcsó lézer galvanométerrel épül egy vektordisplay, amely elsősorban mechanikus és elektronikus kihívásokba ütközik. A kezdeti lépésekben egy egyszerű galvohajtás kerül kipróbálásra, de gyorsan kiderül, hogy a megfelelő tápegység hiánya problémákat okozhat, sőt, helytelen polaritás és hibás földelés súlyos károkat is eredményezhet az áramköri elemekben.
Az alkotó különféle audioforrásokat is alkalmaz, például úgynevezett ‘galvozene’ megjelenítésére, ahol két hangcsatorna X és Y koordinátaként rajzolgat képet. Közben sikerül egy improvizált erősítő-előerősítőt is építenie, de több alkatrész leégése és hibás csatlakoztatások miatt sosem zökkenőmentes a projekt fejlődése. Felvetődik annak a kérdése, hogy mennyire törékenyek az ilyen típusú galvók, mi befolyásolja élettartamukat és működési stabilitásukat.
Az ESP32 mikrokontroller analóg kimenetének illesztése is szükséges, amelyhez kreatív áramköri megoldások, például DC leválasztás nélküli erősítők kerülnek alkalmazásra. Felmerül a kérdés, hogy miként lehet hatékonyan növelni a kirajzolható kép területét különböző lencsékkel vagy hűtési megoldásokkal, illetve hogy adott hardverrel hogyan lehet szoftveresen vektoralapú képeket generálni és megosztani, például websocketsen keresztül.
A különböző modulok, például RGB lézerek, hardveres meghajtók és hőelvezetés bonyolult egyensúlyt igényelnek, ami folyamatos finomhangolást követel. A hibákból és kudarcokból tanulva alakul ki egy egyedi, funkcionális vektordisplay, újabb fejlesztési és programozási kérdéseket vetve fel, különös tekintettel a megbízhatóságra és a vektorizációs algoritmusokra.
