Ebben az összeállításban Rick Beato arról beszél, hogy a The New York Times közzétette listáját a harminc legnagyobb élő amerikai dalszerzőről. A névsor olyan elismert művészeket sorakoztat fel, mint Stevie Wonder, Taylor Swift, Jay-Z, Dolly Parton vagy Bob Dylan, de helyet kapott rajta például Bad Bunny vagy Young Thug is.
Az említés mellett sok ismert név kimaradására is felhívja a figyelmet, többek között Billy Joel, Eminem, James Taylor, Randy Newman, vagy zenekarok és dalszerzők, akik hatalmas nemzetközi sikereket értek el. Felmerül a kérdés, mennyire voltak objektívek a kiválasztási szempontok, s vajon mennyire tükrözi a lista a valódi zenei hatást és elismertséget.
A videó során szó esik a dalszerzés különféle formáiról: szólistákról, zenekarok szerzőiről, illetve a háttérben dolgozó professzionális dalszerzőkről is. Összehasonlításra kerülnek a mainstream pop, rap, country és rock műfajok kiemelkedő alkotói, miközben a néző kritikusan gondolkodhat el azon, kit emelne be vagy hagyna ki egy ilyen rangsorból.
Végül betekintést kapunk abba, hogy a New York Times hogyan állította össze a listát: több száz szakértő véleménye és egy szűk kritikus csapat döntése alapján, amely megpróbálta egyensúlyba hozni a népszerűséget, eredetiséget és a műfaji súlyt. A dalszerzés értékelésének szubjektív nehézségei és a kulturális sokszínűség is felmerülnek, miközben a videó a vitás döntések és kimaradó legendák miatt további beszélgetésre ösztönöz.
