A Legfelsőbb Bíróság döntése alapjaiban megkérdőjelezte az elnöki jogkört a vámok egyoldalú bevezetését illetően. Ez a határozat felerősítette azt a nézetet, miszerint az adóztatás jogát kizárólag a törvényhozásnak kellene gyakorolnia, nem pedig az elnöki hivatalnak.
Az ítélet nem szüntette meg automatikusan a jelenlegi vámokat, de komolyan megnehezítette a végrehajtó hatalom mozgásterét. Különösen érdekes kérdés, hogy a jövőben hogyan, milyen jogalapon és mennyi időre lehet újabb tarifákat kivetni. Az sem világos, hogy a vámokból beszedett hatalmas összegek visszafizetésére milyen lépések várhatók.
Több tanulmány szerint a vámokat végül az amerikai fogyasztók és vállalkozások fizetik meg, ami gazdasági vitához és társadalmi elégedetlenséghez vezetett. A vámbevételekhez fűzött költségvetési remények és a folyó fizetési mérleg hiánya további döntések elé állítja a kormányzatot. A folyamat hosszú, bizonytalan, és kérdéses, hogy a Kongresszus milyen szempontokat vesz majd figyelembe a további viták során.
