Coloradóban egy kvantumszámítógép, a Hélios, világrekordot döntött: egymillió művelet közül mindössze ötben jelentkezett hiba, ami tízszer jobb az előző rekordnál. Ez a fejlesztés azért különleges, mert átlépték vele egy úgynevezett hibaküszöböt, ahol minél nagyobb az összekapcsolt qubitek száma, annál jobban csökkennek a hibák.
Laboratóriumi mérföldkőként bemutattak egy AI-vezérelt szuperszámítógépet is, amely képes egyszerű leírás alapján fejleszteni alkalmazásokat, játékokat vagy üzleti modelleket, programozói tudás nélkül. Ezzel a két nagy technológia – AI és kvantum – egymás hibáit kezdte kijavítani.
Eközben a Google is áttörést ért el: egy új eljárással – a varázsállapot-kultivációval – 40-szer kevesebb hibával tudták előállítani a kvantum-számításokhoz nélkülözhetetlen speciális állapotokat. A kísérletek során még a mérési módszereiket is át kellett alakítaniuk, amikor egy ponton a mért eredmények túl tökéletesnek tűntek a fizika törvényeihez képest.
Felmerül a kérdés, hogy a kvantumszámítógépek fejlődése milyen hatással lesz a jelenlegi titkosítási technikákra, a bankokra és kriptovalutákra. Az is elgondolkodtató, hogy miközben a tudomány jelenleg öt hibát tart világrekordnak, az emberi sejtek DNS-másolása ezerszer pontosabb, mint a legjobb kvantumgép eredményei – és mindezt emberi beavatkozás nélkül érik el. Vajon mit tanulhatunk ettől a természetes hibatűréstől?










