Miért tartják a fizikusok is különösnek a kvantummechanikát, még száz évvel a felfedezése után is? Meglepő módon még mindig nem értjük teljes mélységében, hogy a legismertebb természettörvények mit is mondanak valójában a világról. Az előadásban felvetődik a gravitáció és a kvantummechanika kapcsolata, és kitérünk arra is, miért olyan nehéz elmagyarázni, hogy mit jelent egyáltalán a ‘mérés’ fogalma a kvantumfizikában, illetve miért nincs ebben a témában egyetértés a szakértők között.
A történelmi áttekintés feltárja, hogyan alakult ki a modern atommodell, és milyen paradoxonok késztették a fizikusokat arra, hogy radikálisan újragondolják a részecskék és mezők világát. Bemutatásra kerül, miképpen keveredett össze az anyag hullám- és részecsketermészete, és hogyan vezettek ezek az elméletek át a kvantummező-elmélethez és a standard modellig.
Izgalmas kérdések merülnek fel arról, hogy valóban mindent leírhatunk-e a meglévő elméletekkel, vagy jelentős fehér foltok maradtak – például a sötét anyag, a fekete lyukak és a nagy bumm fizikai folyamatai. Felvillantja az előadás a kvantumgravitáció mint hiányzó láncszem jelentőségét, és azt is, milyen szerepe lehet a tudatnak a természet alapvető törvényeiben. Vajon elképzelhető, hogy a kvantummechanika alapvető bizonytalansága befolyásolja a tudat kialakulását, vagy épp fordítva?
Foglalkozik a videó a tudományos kutatás mai helyzetével is: azzal, hogy a modern fizika elméletei szinte túl jól illeszkednek a kísérleti adatokhoz, emiatt kevés az igazán váratlan felfedezés – ugyanakkor egy új adat vagy kísérlet teljesen új korszakot is elhozhat. Végül szó esik róla, mennyire alkalmazhatók a számítógépek és a mesterséges intelligencia a fizikai kutatásban, illetve meddig képesek utolérni vagy helyettesíteni az emberi kreativitást – ezt a kérdést is izgalmas dilemmaként tálalja a videó.
