A fizika egyik legrejtélyesebb kérdését, az idő természetét járja körül ez a rendkívül izgalmas beszélgetés, amelynek középpontjában a „negatív idő” mérése áll. Felmerülnek olyan különös kérdések, mint például hogy egy részecske mennyi időt tölt el két mérés között, hol tartózkodik eközben, illetve mit jelenthet az, hogy az atomok kevesebb —sőt, néha negatív— időt töltenek gerjesztett állapotban.
Az interjúban megszólaló fizikus, Steinberg professzor, világszerte ismert áttörő eredményeiről, laboratóriumában pedig olyan kvantumoptikai kísérleteket végeznek, amelyek során egyfotonos rendszereken tanulmányozzák a fény és az anyag kölcsönhatásának legfinomabb részleteit. Az egyik fő kérdés: hogyan lehet egyáltalán méréssel értelmesen definiálni azt, hogy egy foton vagy atom mennyi ideig időzött egy adott közegben? Meglepő módon a mért eredmények néha azt sugallják, hogy az események időrendje klasszikus értelemben sérülni látszik.
Az elhangzó magyarázatokban példákon keresztül mutatják be, miként viselkedik a kvantumvilág, amikor a „józan észnek” ellentmondó eredmények születnek. Elhangzik, hogy a „negatív idő” fogalmát kezdetben matematikai furcsaságnak tartották, de a kísérletek — és az azokat leíró modern kvantumelméletek — alapján újra kell gondolnunk, mit tekintünk valóságosnak ezen a szinten.
A beszélgetés kitér a Heisenberg-féle határozatlansági relációra, a gyenge mérések problémájára, a fotonok kettős rés kísérletbeli „pályáira”, Bell-féle egyenlőtlenségekre, időnyilakra, valamint a kvantummechanika értelmezésének filozófiai és gyakorlati kihívásaira is. Többször szóba kerül: biztosak lehetünk-e az idő egyetlen irányában? Létezhet-e többféle „idő” a kvantumfizikában, és vajon ezek mindegyike mérhető-e?
Végigvezetnek minket olyan kérdéseken, hogy az energia, az információ és a csoportsebesség gyorsabb lehet-e a fénynél, illetve hogy a kvantuminformáció (és akár a tudatosság) szerepe hogyan kapcsolódik mindehhez. A témák felvetése megmutatja, mennyire szükséges néha elhagyni a mindennapi gondolkodás sablonjait, ha a fizika valóban mély kérdéseire keresünk választ.
