Kuba történelme során számos nagyhatalmi játszmában játszott kulcsszerepet, hiszen földrajzi közelsége, valamint egyedülálló politikai rendszere mindig is stratégiai jelentőséggel bírt. Az ország az amerikai embargók és külpolitikai szankciók kereszttüzében próbált gazdaságilag fennmaradni, miközben a közelmúlt eseményei, mint például a Trump-adminisztráció újabb szigorításai, komoly krízist idéztek elő.
Míg korábban Venezuela olajszállítmányaival és orvos-missziókkal próbáltak egyensúlyt teremteni, az utóbbi években folyamatosan csökken a fontos energiahordozók behozatala. A mindennapokat üzemanyaghiány, áramkimaradások, valamint a létfontosságú cikkek megfizethetetlensége határozza meg, emiatt a társadalmi feszültség folyamatosan nő.
Az állam sokáig ellenállt a piacgazdasági reformoknak, ám a jelenlegi helyzetben egyre inkább kénytelen nyitni a magánszektor irányába, és bizonyos szektorokban engedélyezni a privát befektetéseket, többek között a diaszpóra részéről is. Eközben a kubai magánvállalkozók és az emigrációban élő közösség jelentős szerepet vállal a gazdaság talpra állításában, például online piactereken keresztül.
Az amerikai-kubai kapcsolatok alakulását nemcsak geopolitikai érdekek, hanem az amerikai belpolitika is jelentősen befolyásolja – különös tekintettel a floridai kubai közösség politikai súlyára. Közben sokan nyitottan várják a változás lehetőségét, adott a kérdés: vajon a privatizációs törekvések és a reformok elindíthatják-e Kubát egy stabilabb, virágzóbb jövő felé?
