A közel-keleti háború jelentős feszültségeket okoz a világ energiapiacán, melynek egyik leginkább érintett területe Kalifornia. Az államban a benzin és a dízel ára minden korábbinál magasabb szintet ért el; néhány helyen példátlanul nyolc dolláros árakat mértek egy gallon gázolajért.
Nem kizárólag a háborús helyzet miatt alakultak így az árak; Kaliforniában már eddig is országos viszonylatban a legdrágább volt az üzemanyag. A magas adóterhek, környezetvédelmi szabályozások – például a speciális CARB benzinkeverék -, valamint a cap-and-trade rendszer mind emelik az árakat.
Az állam olajtermelése jelentősen visszaesett az új fúrások tilalma miatt, így Kalifornia mára szinte teljesen külső forrásokból szerzi be a nyersolajat. A beszállítások több mint negyede a Közel-Keletről érkezik, különösen Szaúd-Arábiából, Irakból és az Egyesült Arab Emírségekből, hiszen nincsenek országon belüli olajvezetékek, amelyek összekötnék Kaliforniát a többi amerikai állammal.
A finomítói kapacitások is csökkentek: két jelentős finomító végleges bezárása 20%-kal csökkentette az állam üzemanyag-termelését. Emellett a dízel és a finomított termékek is egyre inkább importra szorulnak; a szállítási és finomítási problémák pedig további áremelkedéseket vetítenek előre.
Az energiaellátás szűkössége pedig már a légi közlekedésre is kihat; a reptereken, például Los Angelesben vagy San Franciscóban, a repülőgép-üzemanyag hiánya fenyeget. Egyre súlyosabb kérdéssé válik, hogy miként tudja Kalifornia fenntartani gazdaságát ebben az energiaválságban, főleg ha tovább növekszik a Hormuzi-szorosban kialakuló torlódás.
