Milyen mechanizmusok vezetik az emberiséget a természet törvényeinek felfedezéséhez? Az előadás az emberi kíváncsiság evolúciós és kulturális gyökereit veszi górcső alá, kezdve a Makapansgat kavicstól – ott, ahol az első jeleit találtuk a szimbolikus gondolkodásnak –, egészen a modern fizika legkomplexebb elméleteiig.
A matematika és a kísérletezés kettős pillérként szolgál a világ megismerésében, melyek példákon – mint Newton gravitációs törvényeinek története vagy a Cavendish-féle Föld mérése – keresztül válnak szemléletessé. Felmerül a kérdés: hogyan és mire képes a tudomány megváltoztatni világnézetünket?
Az előadás kitér arra is, mennyire eltérhetnek a tudományos eredmények az intuícióinktól, és hogy az univerzum legtitokzatosabb összetevőit, a sötét anyagot és a sötét energiát mennyire nem értjük még ma sem. A multiverzum-elmélet, valamint az ehhez kapcsolódó tudományos dilemmák izgalmas példát kínálnak a sejtelmes kérdések és kísérleti próbálkozások összefonódására.
Vajon veszélyt jelenthet, ha a tudományt csak konkrét alkalmazások reményében finanszírozzuk? Milyen szerepe van a kíváncsiság-vezérelt kutatásnak az átütő felfedezések megszületésében? Az előadás ezt is vizsgálja történeti példákon és néhány friss technológiai diskurzuson, például a mesterséges intelligenciáról szóló vitán keresztül.
