A globális technológiai verseny egyik legfontosabb frontja a fejlett félvezetők gyártása, amelyben Kína jelentős hátrányban van az amerikai, tajvani és dél-koreai riválisaival szemben. Az ország válasza erre az, hogy önállósítani próbálja chipiparát és jelentős állami forrásokat csoportosít saját iparának megerősítésére.
Különösen hangsúlyos szerep jut a kínai SMIC vállalatnak, amelynek célja, hogy csökkentse az ország függőségét külföldi gyártóktól, mint amilyen a TSMC vagy a Samsung. A cég azonban komoly technológiai és geopolitikai akadályokba ütközik, miután az Egyesült Államok exportkorlátozásokat vezetett be, amelyek drámaian nehezítik a csúcstechnológiás gyártási eszközök beszerzését.
Az amerikai lépések akaratlan következményekkel járnak: Peking és a helyi cégek még inkább felpörgették fejlesztéseiket, masszív befektetésekkel építik ki a hazai beszállítói láncot, miközben a kínai vállalatok egyre tudatosabban választanak hazai gyártókat. Ezzel párhuzamosan technológiai áttöréseket is elérnek: már képesek igen fejlett, 7 nanométeres chipek előállítására, amelyek korábban elérhetetlennek tűntek.
Eközben új szabályozások, vámok és a chipgyártás lokalizációjának szorgalmazása módosíthatják a globális ellátási láncokat, miközben elemzők és politikusok figyelik aggódva, vajon mennyire sikerül Kínának ledolgoznia a TSMC-vel és a Samsunggal szembeni technológiai lemaradást, és hogyan befolyásolhatja mindez az AI és a mesterséges intelligencia globális versenyét.
