Az elmúlt hetek egyik kiemelt kérdésévé vált, hogy miként befolyásolja a globális légi közlekedést, ha a világ exportált kerozinjának 20%-a hirtelen eltűnik a piacról. Egyetlen stratégiai helyszín, a Hormuzi-szoros zárva tartása ugyanis nemcsak a kerozin, de a nyersolaj szállítását is ellehetetlenítette, ami jelentős fennakadásokat okoz.
A konfliktus következtében a világ több pontján akadozik az ellátás, ami hatással van a repülőjegyárakra és a légitársaságok stratégiáira. Egyes régiókban, például Európában, lassan kifutnak a tartalékokból, miközben a jegyárak még nem követték a megnövekedett költségeket teljes mértékben. Olyan megoldások, mint az előre lekötött üzemanyagvásárlás (hedging) vagy a járatok ritkítása, kerülnek előtérbe.
Az Egyesült Államok helyzete eltérő, hiszen nagyobb a belföldi finomítókapacitása, és egyes légitársaságok saját finomítókat is birtokolnak. Ugyanakkor a logisztikai akadályok miatt például a nyugati partvidék továbbra is kiszolgáltatott, főleg Ázsiából importált üzemanyaggal. Közben Kína teljesen leállította a kerozinexportot, ami további hiányt okoz Ázsiában.
Folyamatos kérdés, hogy a légitársaságok milyen lépésekkel mérsékelhetik a károkat: lehet szó poggyászdíjak emeléséről, járatritkításról vagy akár tankering stratégiákról. A kényszerintézkedések hosszú távú következményei, illetve a kínálat normalizálódásának ideje azonban továbbra is bizonytalan, hiszen nemcsak a logisztika, de a sérült olajfinomítók helyreállítása is időigényes folyamat.
