Az Egyesült Államok katonai hadműveletének törvényességét komoly kételyek övezik, miután fény derült egy különös eseménysorra a Karib-térségben. Egy drogszállító hajót ért támadás során, miután az első csapás nem ölte meg az összes személyt a fedélzeten, a hadsereg második légicsapást hajtott végre, amely minden túlélőt megölt. A támadások következtében összesen tizenegy ember vesztette életét.
Belső források szerint a művelet előtt parancsba adták a katonáknak, hogy senki se maradjon életben a fedélzeten. Ugyanakkor nem világos, hogy a védelmi miniszter tudott-e arról, hogy voltak túlélők az első támadás után. Ezt az ellentmondást és a lehetséges háborús bűncselekmény kérdését mindkét nagy amerikai párt képviselői feszegetik a Kongresszusban.
Donald Trump elnök nyilvánosan cáfolja, hogy bármiféle ilyen parancsot adott volna, illetve hogy a védelmi miniszter tudott volna a túlélőkről. Az ügy jelenleg is vizsgálat alatt áll, miközben folyamatos a politikai vita arról, hogy jogszerű volt-e a második csapás. Ezzel párhuzamosan felmerül a kérdés, hogy egyes katonai döntések mennyire kapcsolódnak politikai megfontolásokhoz, különösen a venezuelai helyzet fényében.
Az eset az amerikai katonai műveletek átláthatóságát és jogi hátterét is középpontba helyezte. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy mind kormányzati, mind ellenzéki politikusok elismerik: ha bebizonyosodnak a vádak, az komoly jogi következményekkel járhat. Utóhangként az is megbeszélés tárgya, hogy a hadsereg és a döntéshozók hogyan viszonyulnak a civil és nemzetközi jog szabályaihoz ilyen szituációkban.
