1701. május 23-án kivégezték William Kidd kapitányt, a hírhedt kalózt, akinek teste évekig figyelmeztető példaként függött a Temze partján. Az aranykor legendás kalózai, férfiak és nők egyaránt, szerencsét keresve szálltak tengerre, ám életük és körülményeik sokkal árnyaltabbak voltak, mint ahogy a népszerű mítoszok sugallják.
A film betekintést nyújt a spanyol gálya, az Andaluziá, fedélzetén zajló hétköznapokba: szűk élettér, kemény munka és fárasztó utazások jellemezték a legénység mindennapjait. A hajón szerzett tapasztalat, veszélyes manőverek, éjszakák a fedélzeten vagy a lőállásokban – mind-mind részei voltak a kalóz mindennapoknak. Kiderül, hogy a hajók mérete és sebessége gyakran meghatározta, ki vált zsákmánnyá a Karib-tengeren.
A National Maritime Museum kiállítása révén a kalóztörténetek és a személyes sorsok felelevenítése mellett szó esik arról is, honnan származtak a legénység tagjai, hogyan csatlakozhattak egy-egy kalózbanda soraiba, valamint hogy milyen szociális dinamika, közös szabályok, önkéntes „demokrácia” uralkodott a fedélzeten. A legendás Bartholomew Roberts előírásai vagy a közös kincsek elosztása mind-mind árnyalják a kalózok megítélését.
Valósághűen bemutatásra kerül a fegyverarzenál is: a pisztolyok, muskéták, ágyúk és a rettegett blunderbuss puska ereje és pusztítása a lövészeten keresztül elevenedik meg, ahogyan azt is láthatjuk, milyen halálos lehetett egy fedélzeti ütközet.
A korszak kalózainak mágikus vonzereje részben az első részletes életrajzi gyűjteményekből ered, ahol már a mitológia és a valóság keveredik. Ezek alapján formálódott mai képünk Blackbeardről, Anne Bonnyról vagy Mary Reedről – a romantikus hősök és könyörtelen bűnözők archetípusait keresve. A film nem ad végső ítéletet: vajon a fennmaradt mítoszok vagy a valós életutak határozzák meg a kalóz aranykor arculatát?
