Az emberiség történetében eddig a legnagyobb akadályt a korlátozott emberi erőforrás jelentette, legyen szó az űrutazásról, betegségek gyógyításáról vagy akár városok építéséről. Az utóbbi években azonban óriási fejlődés tapasztalható az automatizálás és a mesterséges intelligencia terén, amelyek újfajta gazdasági és társadalmi kérdéseket vetnek fel.
Napjainkban adatközpontok, napelemparkok és fejlett chipgyárak határozzák meg a jövőt, ahol a gépi gondolkodás és a robotizáció hatalmas mennyiségű munkát végez emberi beavatkozás nélkül. A történelmi példák alapján az ilyen technológiai ugrások mindig egyenlőtlenül osztották el az előnyöket, aminek következménye a gazdasági és társadalmi feszültségek növekedése.
Miközben a munka és az energia szűkössége lassan megszűnik, új gátak jelennek meg: társadalmi konszenzus, demokrácia és legitimitás iránti igény. Az emberek aggódnak a jövőbeli munkahelyek miatt, és attól tartanak, hogy egy szűk réteg kezébe kerülhet minden vagyon és döntési jog.
A bemutatott gazdasági modellek rávilágítanak arra, hogy a jelenlegi béralapú rendszerek nem biztosítanak fenntartható megosztást az automatizált világban. Változatos lehetőségek bontakoznak ki a vagyon, az osztalékok és a tulajdonrészesedések szélesebb körű elosztására, akár személyes, akár közösségi vagy nemzeti szinten. A kérdés az, miként lehet úgy átalakítani az értékáramot, hogy mindenki részesülhessen a keletkező gazdagságból.
Az anyagi bőség küszöbén állunk, de felmerül a dilemma: hogyan teremthető meg az igazságos és mindenki számára elérhető részvétel ebben az új kor gazdaságában?
