Az ablakok fejlődése nem állt meg a dupla üvegezésnél vagy a rovarhálóknál – a kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy a jövő ablakait még energiahatékonyabbá tegyék. Ezeknek az innovációknak központi kihívása, hogy hogyan tartsák kívül a hőt nyáron, illetve bent télen, mindezt minimális energiafelhasználással.
Az egyik izgalmas megoldás az új típusú hővisszaverő fóliák alkalmazása, amelyek a napfény beesési szögétől függetlenül képesek javítani a hőszigetelést. Ezeknek a fóliáknak a fejlesztése kvantumszámítógépes modellezés segítségével zajlik, a cél pedig, hogy a lehető legtöbb hőt kizárják a nap folyamán változó fényviszonyok között.
Más kutatók vákuummal szigetelt ablakokat tökéletesítenek: a két üveg közötti részben gyakorlatilag nincs levegő, így minimálisra csökken a hőátadás lehetősége. Ugyanakkor új anyagok is teret nyernek: például vegyileg átalakított balsafa, rizskivonattal és tojásfehérjével töltve, vagy akár préselt bambusz felhasználásával hoznak létre átlátszó vagy félig áttetsző ablakot.
Az üvegek fényáteresztő képességének dinamikus vezérlése is kutatási terület: bizonyos ablakok színe villamos áram hatására változik, akár teljesen tükröződővé válnak a maximális hővédelem érdekében. Más fejlesztések folyékony anyagot pumpálnak speciális csatornákba az ablakban, amelyek gyorsan alakítják át a bejövő fény tulajdonságait – akár a tintahalak színváltó bőre által inspirálva!
Miközben néhány megoldás már közel áll a kereskedelmi forgalomhoz, rengeteg kérdés vár még megválaszolásra: vajon melyik anyagtípus vagy technológia lesz a leghatékonyabb a mindennapi használat során, és hogyan alakítják ezek a fejlesztések az épületek energiafelhasználását a jövőben?
