Az elmúlt években a robotika területén csendes forradalom zajlott, miközben a technológiai fókusz inkább a mesterséges intelligenciára (MI) irányult. A videó izgalmas betekintést nyújt a modern, általános célú humanoid fogyasztói robotok fejlődésébe, különösen az amerikai és kínai gyártók úttörő megoldásaiba. Humorral fűszerezve mutatja be a világ első humanoid robotolimpiáját Pekingben, ahol tizenhat országból érkeztek robotok, különféle sportágakban versenyezve.
Részletesen ismerteti az amerikai Figure vállalat fejlesztéseit, amelyekben a mesterséges intelligencia és a fejlett motorikus képességek ötvöződnek. A robotok képesek háztartási feladatokat ellátni, például mosógépbe rakni a ruhákat vagy csomagokat rendezni. A beszélgetésből kiderül, mennyire kihívásokkal teli valósidejű, dinamikus környezethez igazodva mozgó, tanulni képes humanoidokat létrehozni – miközben Amerikában az intelligencián és minőségen van a hangsúly, Kína a tömeggyártásban és a gyors ütemű fejlődésben jár élen.
Az összeállítás rávilágít arra, hogy bár a humanoid konstrukció nem minden szempontból a legpraktikusabb, a társadalmi elfogadottság, illetve a felhasználási környezethez való illeszkedés szempontjából kulcsfontosságú lehet. Bemutatásra kerülnek az olyan ikonikus robotok is, mint a Tesla Optimus vagy a Boston Dynamics Atlas, amelyeket fejlett MI modellek vezérelnek, és amelyek tanulási folyamataiban szimuláció, valós mozgásrögzítés és flottaalapú tudásmegosztás is szerepet játszik.
A kínai egységek, mint a Unitree G1 vagy az Engine AI PM1, már tömegek számára elérhetőek, szórakoztatásra, de ipari alkalmazásokban és egészségügyi környezetben is megjelennek. Felmerülnek olyan kérdések is, mint: szükséges-e, hogy minden robot humanoid legyen, vagy elegendő a speciális, feladatorientált gépek gyártása? Milyen társadalmi és gazdasági változásokat indíthat el az olcsó, mindennapokban használható háztartási robotok megjelenése?
