Sokan csak akkor gondolnak a vízmelegítőkre, amikor azok elromlanak, pedig ezek az otthoni berendezések az egyik legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak. Általában a forró víz luxusát természetesnek vesszük, pedig egy átlagos, hagyományos vízmelegítő havi 50 dollárt is felemészthet a családi költségvetésből.
Ebben a bemutatóban egy különleges, hőszivattyús vízmelegítő kerül a középpontba, amely a levegő lehűtésével állít elő meleg vizet. A szerkezet ugyanarra az elvre épül, mint a hűtőgépek, csak épp fordítva működik: a környezeti levegő hőenergiáját használja fel a tartály felfűtésére, töredék energiabefektetéssel.
Külön érdekes, hogy ez a modell 120 voltos hálózaton működik, így könnyedén egyszerű konnektorba csatlakoztatható – jelentősen leegyszerűsítve a villamos bekötést azok számára is, akik eddig gázzal működő készüléket használtak. Bemutatásra kerülnek telepítési kihívások, helyigényt, kondenzvíz-elvezetést és szellőztetést érintő kérdések is.
A szerző saját, északi éghajlatú otthonán keresztül vizsgálja, mennyire befolyásolja a hőszivattyús vízmelegítő a lakás hőmérsékletét, különösen a hideg téli hónapokban. Kitér arra is, hogyan használható ki nyáron a gép melléktermékeként kapott hűsítő hatás, illetve mennyire lassú a tartály felfűtése, mik a kompromisszumok nagyobb család vagy intenzívebb használat mellett.
Felvetődik számos gyakorlati kérdés a működés megbízhatóságáról, karbantartásáról, szokatlan jelenségekről (pl. hirtelen hidegvíz-zuhany használat közben), illetve szó esik arról is, hogy milyen előnyöket és hátrányokat rejt a hőszivattyús technológia elterjedése, főként az elektromosítás bővítése szempontjából.
