Generációkon keresztül éltek egymás közelében a Homo sapiens és a neandervölgyiek. Régóta tartotta magát az a feltételezés, hogy a két emberfaj között nem történt keveredés, azonban egy váratlan felfedezés mindezt megkérdőjelezte.
A kutatók fosszíliák vizsgálata során olyan emberi maradványokra bukkantak, melyeken szokatlan, kevert vonások jelentkeznek: a modern emberek és a neandervölgyiek jellegzetességei keverednek egyazon egyed csontjain. A leletek között szerepel például olyan állkapocs, amely egyértelműen modern emberé, ugyanakkor a méretes őrlőfogak inkább a neandervölgyi típusra hasonlítanak, míg az arcvonások is mindkét faj jellegzetességeit hordozzák.
Ezek a különös jegyek arra késztették a tudósokat, hogy komolyan elgondolkodjanak az emberi evolúció útjairól, valamint arról, megtörtént-e az a bizonyos fajok közötti keveredés. A témát sokáig komoly tudományos és társadalmi vita övezte, hiszen korábban elképzelhetetlennek tartották, hogy ilyen kapcsolat létrejöhetett volna.
Alig egy évtizeddel később forradalmi technológiai innovációk jelentek meg: a genetikai elemzések fejlődése lehetővé tette, hogy a kutatók ősi fosszíliákból kinyerjék a DNS-t, és újabb kérdéseket vessenek fel az emberi eredettel és tulajdonságokkal kapcsolatban.
