Az 1960-as évek elején az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny egyre intenzívebbé vált, miután Kennedy elnök kihirdette, hogy még az évtized vége előtt amerikai ember fog a Holdra lépni. A holdraszállásig vezető út azonban tele volt tudományos kihívásokkal, politikai versengéssel és emberi drámákkal.
Mérföldköveket jelentettek a Mercury, Gemini és Apollo űrprogramok, amelyek során a mérnökök és űrhajósok folyamatosan küzdöttek technikai nehézségekkel és váratlan veszélyekkel – többek között tragikus balesetekkel, hiszen az Apollo 1-en három asztronauta vesztette életét egy földi próba során.
A két nagyhatalom küzdelmét sokféle tényező befolyásolta: a politikai nyomás mellett az amerikai társadalomban is egyre többen kérdőjelezték meg az űrkutatás értelmét, miközben a tudományos világ fennálló paradigmákat döntött meg a világűrben elért eredményekkel.
Az űrhajósok és családjaik mindennapjai, a háttérben dolgozó mérnökök gondjai és a média kísérete betekintést engednek az emberi oldalra is ebben a történelmi időszakban. Felmerül a kérdés: milyen áldozatokkal és lemondásokkal járt az emberiség első holdraszállása, és hogyan formálta mindez a modern világot?
