Az amerikai politika megosztottsága jelentősen érezteti hatását a felsőoktatási intézmények falai között is. Az utóbbi években példátlan konfliktus bontakozott ki az Egyesült Államok leggazdagabb egyeteme, a Harvard és a Trump-adminisztráció között, amely során a kormányzat szembement az ország oktatási elitjével.
Donald Trump elnöksége alatt a Harvard jelentős pénzügyi csapásokkal nézett szembe, mivel több milliárd dollárnyi állami támogatást és kutatási pályázatot vontak meg tőle. A Harvard vagyona hatalmas, ám az alapítványi tőke felhasználása szigorú szabályokhoz kötött.
A konfliktus egyik központi kérdése a felsőoktatás jövője: ki irányítsa, hogyan finanszírozzák, és milyen értékek mentén épüljön fel az amerikai egyetemi rendszer. A vita kiterjed a sokszínűség, az adókedvezmények, az állami beavatkozás és az egyetem autonómiájának témaköreire is. Az események súlyos hatással lehetnek a tudományos kutatásra, a nemzetközi hallgatók jelenlétére, sőt, az egyetemek globális presztízsére.
A háttérben mindeközben felszínre törnek a kultúrharcok és az identitáspolitika feszültségei is, amelyek csak tovább mélyítik az ellentéteket az amerikai társadalomban és oktatási életben.
