Az Egyesült Államok legrangosabb egyeteme, a Harvard, több milliárd dolláros szövetségi támogatásért küzd a Trump-adminisztrációval szemben. A konfliktus középpontjában a kampuszon megjelenő antiszemitizmus kezelése, illetve ennek következményeként bevezetett szigorítások és finanszírozási szankciók állnak.
A Trump-kabinet egy szigorú követelményrendszert állított fel a Harvard számára, amely többek között a diverzitási programok megszüntetését, a kar felülvizsgálatát és a nemzetközi hallgatói programok átalakítását tartalmazza. A Harvard erre pert indított, alkotmányos jogokra és tudományos szabadságra hivatkozva. A tét jelentős, hiszen komoly kutatási projektek és klinikai vizsgálatok sorsa múlik a támogatásokon.
A bíróság gyorsított eljárásban foglalkozik az üggyel, mivel a pénzek visszatartása már most is súlyos károkat okoz a tudományos életben. Az interjúkban felvetődik, hogy politikai beavatkozás veszélyezteti az akadémiai intézmények autonómiáját. Ugyanakkor a szélesebb értelemben vett szólásszabadság, oktatási rendszer és társadalmi értékek kérdése is előtérbe kerül az ügy kapcsán.
A szakértők és érintettek azt is mérlegelik, milyen precedenst teremthet, ha egy kormányzat ilyen mértékben beleszólhat az egyetemek működésébe, és mik lehetnek ennek hosszabb távú következményei más intézményekre és a demokratikus alapelvekre nézve.
