Az emberi érzékelés központi szereplője a hang: egyes élőlények — sőt, néhány vak ember — képes térben „látni” a hang segítségével. A videó bemutatja, miként alakítható és mérhető a hang, sőt, még azt is, hogyan válhat „láthatóvá” különböző vizsgálati eszközökkel, mint például a simoscope, amely vízben létrejövő háromdimenziós mintázatokat hoz létre.
A tudományos kutatások szerint a hang azon kevés érzékek egyike, amely ébren tartja az embert még alvás közben is. Ismerteti, hogyan befolyásolja a hang a kommunikációt, a közösségi élet ritmusát, sőt, az ételek ízérzetét is — a háttérzaj például tompíthatja az édes vagy sós ízeket, ami magyarázatot ad az ismert „repülőgépes étel-jelenségre”.
Az ipari társadalmakban a hang folyamatosan alakítja a városok életét: ikonikus hangokat veszítünk el a zajos környezet miatt, az akusztikai mérnökök pedig azon dolgoznak, hogy optimalizálják a közösségi terek beszédérthetőségét. A városi tér szervezésében, sőt, akár történelmi események során is fontos szerepet játszott a hang — például harangok koordinált megszólaltatásával szervezett felkelések, még a digitális kommunikáció előtti korszakokban.
Biológiai oldalról feltárul a hang szerepe az élőlények túlélésében: denevérek ultrahangos lokációját, illetve vak emberek echolokációs képességét mutatja be. Emellett a technológiai fejlődés lehetővé teszi a hang újfajta alkalmazásait az orvostudományban, például daganatok roncsolása vagy az Alzheimer-kór kezelésére irányuló kutatások formájában. Az anyagi világban is megjelenik a hang varázsa: tárgyak levitálása állóhullámokkal.
Felmerülnek olyan kérdések, mint hogy hogyan képes a hang strukturálni egy közösség életét, miért lesz eltérő a városi és a természetes környezet hangképe, milyen rejtett hatásai vannak a kortárs zajszennyezésnek az egészségünkre és a társadalomra, illetve miként válhat a hang a jövőben még hatékonyabb terápiás eszközzé.
