Az idő szűkössége teszi az életet értékessé – de mi történne, ha ez a szűkösség megszűnne? Az örök élet gondolata nemcsak személyes, hanem társadalmi, gazdasági és jogi kérdéseket is felvet. Betekintést nyerhetünk abba, hogyan változna meg az egész világ struktúrája, ha senki sem halna meg többé, és az idő végtelenné válna.
Elképzelhető, hogy a halhatatlanság többféle módon valósulhatna meg: biológiai úton, amikor a testet fiatalon tartjuk technológiával és orvosi eljárásokkal; digitális úton, ahol az elmét egy virtuális környezetbe mentjük át; vagy akár kriogenikus felfüggesztéssel, amikor testünket és agyunkat későbbi újraélesztés reményében tartósítjuk.
Minden út jelentős gazdasági és társadalmi kérdéseket vet fel. Hogyan alakulnának a szellemi tulajdonjogok, amikor egy szabadalom vagy jogdíj birtokosa soha nem hal meg? Hogyan nézne ki az öröklés és a munkaerőpiac, ha mindenki évtizedeken át aktív maradhatna? Vajon a gazdagabbak hozzáférhetnek jobb vagy hosszabb élethez, míg a többség csak másodrendű halhatatlanságot élhet meg?
A gazdasági rendszer újraíródna: a biztosítási piac, a munkavállalói jogok, a nyugdíjrendszerek, sőt az energiaszükségletek és az oktatás is radikális átalakuláson menne keresztül. Újfajta viszonyok alakulnának ki a társadalmon belül: míg egyesek digitális formában élhetnének tovább, mások biológiai testben, így eltérő életminőség és lehetőségek jönnének létre.
Felerősödik az etikai vita is: ki birtokolja a jogot a saját tudatának másolására vagy újraindítására? Mennyire lesz fenntartható a végtelen élet egy véges erőforrásokkal rendelkező világban? A videó számos ilyen dilemmára és jövőbeli kihívásra világít rá, anélkül, hogy végső választ adna.
