Világszerte meghökkentő, hogy a befektetők nem a hagyományos biztonságos eszközök felé fordulnak a geopolitikai feszültségek és az olajár-sokk idején, hanem inkább a tőzsdén érezhető kitartó optimizmus jellemzi őket. Egyesekben felmerül a kérdés, vajon az utóbbi évek ellenállóképessége – a Covid, az orosz–ukrán háború, illetve a bankválságok gyors átvészelése – ösztönzi-e most a befektetőket a kockázatosabb eszközök felé.
További érdekes felvetés, hogy a megszokott menedékek, mint az arany, a dollár vagy a kormányzati kötvények, miért nem viselkednek most klasszikus védőeszközként. Az arany ára például az utóbbi évek rallyja után már kevésbé számít stabil menedéknek, hiszen jelentős esést mutatott az újabb konfliktus hatására is.
A dollár szintén nem bizonyult biztonságos eszköznek; az elmúlt évek válsághelyzeteiben is többször gyengült, sőt most is csak mérsékelt erősödés látszik. A kormányzati kötvények helyzete sem meggyőző: az inflációs félelmek és a növekvő államadósság miatt ezek sem nyújtanak szilárd menedéket.
A felmerülő kérdés az, hogy hosszú távon vajon jó döntés-e részvényekhez menekülni, vagy a kialakulóban lévő buborék még nagyobb veszélyeket rejt magában. Továbbra is kérdéses, hogy a befektetési stratégiák mennyire tudnak alkalmazkodni az új, bizonytalan gazdasági helyzethez, amikor a klasszikus menedékek elvesztik megszokott szerepüket.
