Milyen szerepet tölthet be a graviton a világegyetemben, és egyáltalán létezik-e ilyen részecske? A beszélgetés résztvevői ütköztetik a gravitáció kvantumelméletének különböző nézeteit. Sokan feltételezik, hogy a graviton, mint a gravitációt közvetítő részecske, lényeges elem lehet – de az elméleteken belül is vannak árnyalatnyi eltérések abban, mennyire van helye e hipotetikus részecskének.
A gravitáció extrém gyengeségét és makroszkopikus természetét a kutatók különös kihívásként élik meg: a kvantumhatásait kimutatni laboratóriumi körülmények között jelenleg szinte elképzelhetetlen. Más elméletek – mint például a hurok-kvantumgravitáció – még csak nem is tartalmazzák a graviton fogalmát, így komoly vita övezi, hogy a kvantumgravitációs elméletek egyáltalán számolnak-e ezzel a részecskével.
Felvetődik a kérdés: nem lehet, hogy teljesen másra van szükség, egy eddig elnevezés nélküli új tudományterületre, amely a világegyetem „nagy dolgait”, például a sötét anyagot és a gravitációt vizsgálja? Ezzel szemben a jól ismert, mindennapi részecskék csak apró kiegészítést, perturbációt jelentenek a makrovilághoz képest. A videóban említés esik konkrét alternatív kísérleti ötletekről, amelyekkel tesztelhető lenne, kvantumos-e a gravitáció, sőt kreatív módszerekről is, amelyekkel ezek a nagy horderejű problémák kutathatók.
A diskurzusban helyet kapnak eltérő tudományos álláspontok: van, aki ragaszkodik a gravitáció kvantizálásához, míg más kutatók klasszikus, azaz nem kvantum természetűnek tartják a gravitációt. Felmerül, hogyan lehetne egységesíteni ezeket az elképzeléseket, és kiderül, hogy már ma is születnek kísérleti javaslatok ennek vizsgálatára.
