A Grand Canyon lélegzetelállító szerkezete és méretei mintegy kétmilliárd év földtörténetét tárják fel. A szurdok rétegei nem csupán földtörténeti rétegeket, hanem az egykori tengerek, hegységek és kontinensek nyomait is őrzik. Mélyen a völgy alján a Vishnu-palás hegyek maradványai találhatók, amelyek az ősi Észak-Amerika partvonalát mutatják, míg magasabban a fosszíliák az egykori sekély tengerek életét mesélik el.
Az évmilliók során egymást követő tengerelöntések, süllyedések és kiemelkedések formálták a környéket, miközben a kontinenslemezek vándorlása kőzetrétegeket torlaszolt egymásra. A geológusok számos módszerrel, például ásványtani vizsgálatokkal és üledékek kormeghatározásával rekonstruálják, hogyan alakult ki a több mérföld magas sziklafal és milyen erők mozgatták meg az ősi tájat.
A videóban nem csupán földtörténeti titkok kerülnek felszínre, hanem az is kiderül, mennyire összetett a Grand Canyon kialakulása. Tudósok ütköztetik elméleteiket a folyómedrek irányváltozásáról, az ősi folyók és tavak szerepéről, vagy arról, hogy a víz és a geológiai erők hogyan tárták fel a mély rétegeket.
Különböző tudományterületek – a geológia, paleontológia és geomorfológia – képviselői közösen idézik fel, milyen vulkánok, földrengések és üledékes folyamatok formálták a vidéket. Felmerül a kérdés is: vajon egy hatalmas tó gyors kiömlése vagy lassabb vízfolyás ásott árkot a platón keresztül?
A végén szó esik arról is, hogyan befolyásolja a mai élővilágot a folyó, és hogyan őrzik az őslakosok hagyományai a hely szellemi jelentőségét. A Grand Canyon múltja által felvetett kérdések még ma is élénk vitákat keltenek a kutatók körében.
