A mesterséges intelligencia világában izgalmas fordulatot hozott a GPT-5 megjelenése, amely nagy reményekkel és óriási várakozással övezve debütált. A felhasználói és szakértői visszajelzések azonban meglehetősen megosztottak: egyesek lenyűgözőnek, mások pedig csalódásnak tartják a modellt.
Felmerül a kérdés, mennyire valósághűek az AGI (általános mesterséges intelligencia) körüli várakozások, amikor olyan jelentős személyiségek, mint Gary Marcus vagy Elon Musk, erőteljes véleményeket fogalmaznak meg. Sokan úgy érzik, hogy az új modell csupán ügyes marketing, a tényleges technikai áttörés viszont elmaradt.
A közösségi médiában és különböző fórumokon erős kritikák jelentek meg a rendszer matematikai és logikai képességeivel kapcsolatban is. Egyes felhasználók kiemelik, hogy a GPT-5 hajlamos a téves következtetésekre, sőt, elbizonytalanító hibákat is vét.
Egy másik nézőpontból viszont briliánsan teljesít a programozásban és az alkalmazások fejlesztésében. Olyan fejlesztők beszámolói is napvilágot láttak, akik valós időben, interaktívan, szinte azonnal tudtak komplex játékokat és szoftverprototípusokat létrehozni a modell segítségével. Ezek a tapasztalatok a párhuzamosan futó különböző változatok (alacsonyabb és csúcskategóriás, eltérő árú modellek) eltérő teljesítményének, illetve a modellkiválasztó rendszer (router) működésének köszönhetőek.
Az is szóba kerül, milyen jelentőséget kap a feladat komplexitása, a felhasznált modell változata, és az, ha az AI saját „eszközöket” és mini-alkalmazásokat generál a problémák megoldására. Közben azonban bizonytalanságot okoz, hogy nem mindig világos, épp melyik almodellt használja a rendszer. Felvetődik tehát: tényleg elérkeztünk a mesterséges intelligencia fejlődés egyfajta platójához, vagy csak türelmetlenek vagyunk az újabb áttörésre várva?
