Az elmúlt időszakban a Google elképesztő fejlődést mutatott az MI területén: új szolgáltatásokat indított, rekordértékű piaci kapitalizációt ért el, és a Gemini-modell következő generációját készül piacra dobni. Az egyik izgalmas kutatási irányuk egy olyan virtuális ügynökökből álló gazdaság, ahol autonóm MI-rendszerek saját fizetési rendszerekkel és tárgyalástechnikákkal közvetlenül egymással kereskednek.
Figyelemre méltó trendként emelkedik ki, hogy a mesterségesintelligencia-alkalmazások használóinak számát elsősorban a képgenerálás iránti lelkesedés növelte. Az egyszerű, szórakoztató vizuális tartalmak elkészítése több új felhasználót vonzott, mint más, akár komolyabb MI-alkalmazási területek.
Mindeközben a Google-t jogi kihívások is érik: több médiavállalat azt állítja, hogy az AI által generált keresési áttekintések jogosulatlanul veszik át tartalmukat, ezzel veszélyeztetve a független újságírás bevételi forrásait. Hasonló panaszok miatt perelt már a Chegg is.
A videó kitér arra is, hogy több MI cégnél – beleértve a Google-t és Elon Musk XAI-ját – tömeges adatannotációs szerződéses munkatársak elbocsátására került sor, vélhetően az automatizált, MI-alapú adatfeldolgozási módszerek előretörése miatt.
Felvetődik a kérdés, hogy egyáltalán beszélhetünk-e „AI-buborékról”, illetve hogy az MI fejlesztések valóban elértek-e egyfajta platót, mint korábban az ún. „AI tél” idején. Ezzel szemben vezető szakemberek szerint a mesterséges intelligenciának még több áttörésre van szüksége a valódi általános intelligenciához (AGI), például a folyamatos tanulás és az összetettebb képességek terén.
Az elemzés végül bemutatja, hogyan alakítják át az MI-eszközök a tudományos kutatást és a hétköznapi problémamegoldást, miközben a technológia használatának társadalmi hatásait és a pénzügyi szektorban tapasztalható AI-hoz kapcsolódó „hype-ot” is vizsgálja. Izgalmas kérdés, hogy vajon meddig tart ez a lendület, és hogyan fog átalakulni a tartalomfogyasztás, illetve a mindennapi élet az MI rohamos fejlődésével.
