Az elmúlt évszázad során az emberiség először jutott el oda, hogy üzeneteket és szondákat küldjön a világűrbe, azonban válaszra mindmáig hiába várunk. A Tejútrendszerben akár milliószámra találhatók potenciálisan lakható bolygók, mégis csend övezi kutatásainkat – vajon mi lehet ennek az oka?
2020-ban tudósok egy új, szinte a Földhöz hasonló méretű bolygóra bukkantak, amely magányosan sodródik át a galaxisban. Az ismeretlen eredetű planéta felveti a kérdést: formálódhatott önállóan, vagy inkább egy kaotikus gravitációs rendszer űzte ki szülőcsillaga közeléből?
Ahogy a csillagászok egyre mélyebbre tekintenek a Tejútrendszerbe, rájönnek, hogy a bolygók történetei gyakran viharosabbak, mint azt korábban gondoltuk. Kiderül, sok esetben a bolygók túlélése csak ideiglenes: a galaxis számos régiójában a kaotikus események könnyedén véget vetnek az élet lehetőségének.
Meglepő tény, hogy a kettőscsillag- illetve többszörös csillagrendszerek a legelterjedtebbek a világegyetemben. Ezekben a rendszerekben a bolygók némelyike mindkét csillag körül kering, míg mások csak az egyik körül, bonyolult gravitációs táncot folytatva. A kettős napfelkelte és két árnyék látványa sci-fi jeleneteket idéz, mégis valós tudományos háttér rejlik mögötte.
A bolygók stabil helyzete ezekben a rendszerekben azonban törékeny: már néhány égitest is elég a rendszerek instabilitásának és káoszának előidézéséhez. A gravitációs kölcsönhatások hatására az egyensúly és a kiszámíthatatlan zűrzavar között rendkívül vékony a határ, ahol bármikor történhet váratlan fordulat.
