Az utóbbi években az amerikai üdítőipar jelentős átalakuláson ment keresztül: egyre több olyan startup jelenik meg, amelyek úgynevezett funkcionális üdítőket dobnak piacra. Ezek a márkák, mint a Lollipop vagy a Poppy, prebiotikumokkal, adaptogénekkel és különféle egészségjavító összetevőkkel igyekeznek elcsábítani a fogyasztókat. Marketingjük gyakran a nosztalgiára és a bűntudatmentes fogyasztás ígéretére épül, különösen a millenniumi nemzedéket célozva meg.
Felkapott témává váltak a prebiotikus és adaptogén italok, amelyek különböző egészségügyi előnyöket hirdetnek – mint például a jobb emésztés vagy a fokozott jólét. Ám ezekkel a termékekkel kapcsolatban sok a szkeptikus hang, különösen a kevés tudományos bizonyíték és a szabályozás hiánya miatt. Az is felmerül, hogy ezek az italok valóban egészségesebb alternatívát nyújtanak-e, vagy inkább csak újraértelmezik a cukros üdítők piacát.
Ráadásul ezek a funkcionális szénsavas italok gyakran jelentősen drágábbak a klasszikus üdítőknél, mégis egyre többen hajlandóak megvásárolni őket annak reményében, hogy egészségesebb döntést hoznak. Az árkülönbség oka részben a speciális összetevők, részben pedig az a törekvés, hogy prémium termékként pozícionálják magukat egy – főleg az Egyesült Államokban – egyre egészségtudatosabb társadalomban.
Szó esik arról is, hogy ezek az italok mennyire játszanak rá a fogyasztói érzésekre, például a bűntudatra vagy a nosztalgiára, és mennyiben járulnak hozzá a modern italfogyasztási trendek formálásához. Emellett kérdésként merül fel, hogy mennyire igazolhatók az egészségügyi állításaik, illetve hogy egyáltalán szükség van-e ennyire komplex funkcionális italokra az egészséges életmódhoz.
