A csillagközi tér kutatásának legizgalmasabb kérdéseit járja körül az ismeretterjesztő műsor, amikor a gázóriások viharainak rejtélyeitől indulva eljut a potenciálisan lakható exobolygók és a földönkívüli élet kutatásáig. Megismerhetjük, mennyiben különböznek egymástól a kőzetbolygók és a gázóriások, valamint miért nehéz feltárni például a Jupiter vagy a Szaturnusz légköri folyamatait, melyek révén többet tudhatunk meg az egész Naprendszer keletkezéséről és működéséről.
Az epizód kiemelt témája a Mars ősi múltja, amikor a bolygót kiterjedt óceánok borították, és akár élet is kialakulhatott. A szakértők a Mars mai kevéske vizét, sótartalmát és extrém légköri viszonyait vizsgálva próbálnak válaszokat találni: elképzelhető-e, hogy mikrobák túlélhették a bolygó történelmi viharait? Földi analógiák, például a Bonneville-sóstó vagy a Death Valley kietlen sivatagai szolgálnak laboratóriumként a marsi élet feltételeinek megértéséhez.
A műsor betekintést enged a Naprendszeren túli világokba is. Megtudhatjuk, miként vadásznak a kutatók lakható exobolygókra és -holdakra, és hogyan vizsgálják ezek légkörének, óceánjainak tulajdonságait, hogy felderítsék, valóban alkalmasak lehetnek-e élet befogadására. Extrém körülményeket mutatnak be, például a vulkanikus Io-t vagy az Enceladus jeges felszíne alatt rejtőző meleg, sós óceánt, amely akár idegen organizmusok otthona is lehet.
Az epizód nem hagyja ki a földönkívüli jelenségek, például a Tabby-csillag titokzatos fénycsökkenéseinek és az univerzális kommunikációs kísérletek, például az Arecibo-üzenet rejtélyeit sem. Vajon valóban léteznek idegen civilizációk, amelyek megpróbálnak szándékosan kommunikálni velünk, vagy minden különös csillagászati jelenségre akad természetes magyarázat?
