Évmilliárdokkal ezelőtt Földünk még teljesen más formában létezett, mint ma. Az ősi időkben az egész bolygót erőteljes vulkáni tevékenységek és folyamatos magmaáramlások jellemezték. Ez a dinamikus, veszélyekkel teli környezet szolgált alapul a légkör születéséhez.
Az izzó magmából felszabaduló gázok – mint például a szén-dioxid, a nitrogén és a metán – lassan elkezdték kialakítani a bolygó első légkörét. A heves vulkánkitörések hatására a felszabaduló gázok vastag felhőket alkottak, amelyek meghatározták a Föld korai atmoszféráját.
Érdekes kérdés, hogy minderről honnan tudunk ilyen pontos részleteket. A kutatók számára a választ a több milliárd éves kőzetek rejtik magukban: ezek apró, zárványként fennmaradt légbuborékokat tartalmaznak, amelyek közvetlen lenyomatai az egykori légkörnek.
Világunk mai vulkánjai – például Izlandon – ma is hasonló folyamatokat mutatnak be, mint amilyenek a Föld születésekor játszódtak le. Az ősi és jelenkori jelenségek összehasonlítása újabb és újabb kérdéseket vet fel a légkör eredetével, összetételével és változásaival kapcsolatban.









