Az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb biológiai rejtélyének újabb fordulatáról szól ez az anyag, amely egy titokzatos, ősi földi élőlényt helyez a középpontba. Ezt az organizmust prototaxitesz néven ismerjük, és mintegy 400 millió évvel ezelőtt, jóval a dinoszauruszok előtt, lenyűgöző méretével uralta a bolygó felszínét.
Az első prototaxitesz fosszíliák a XIX. század közepén bukkantak fel, és azóta tudósok generációi vitatkoztak azon, vajon hatalmas fák, tengeri algák vagy gombák voltak-e ezek a különleges képződmények. Az évek során újabb és újabb technológiák, például lézeres 3D képalkotás és infravörös spektroszkópia segítségével próbálták megfejteni ezeknek az ősi élőlényeknek a valódi identitását.
Bár a XXI. század elején a gomba-elmélet számított befutónak, a legújabb kutatások szenzációs eredményeket hoztak: a prototaxitesz sem növény, sem állat, sem gomba volt, hanem olyasmi, ami ma már nem létezik—egy teljesen új, kihalt életformát képviselhetett. A kémiai elemzések szerint például nem tartalmazott kitint, amely minden gombára jellemző, viszont szerkezete részben hasonlított a fás növényekére.
Az elmélet szerint ezek a rejtélyes óriások uralták a korai szárazföldi élőhelyeket, ökoszisztéma-mérnökként járulva hozzá a tájak tápanyag-áramlásához, és menedéket nyújtva a hajdani rovaroknak és ízeltlábúaknak. Mindez azonban újabb és újabb kérdéseket vet fel a földi élet eredetével és fejlődésével kapcsolatban: hogyan tűnt el ez az egész ág, és milyen tényezők vezettek ahhoz, hogy csak a növények és állatok örökölték tovább a bolygó szárazföldjeit?
