Földünk felszíne folyamatosan alakul, a földcsuszamlások pedig ennek a természetes folyamatnak elkerülhetetlen részei. Ezek a jelenségek nemcsak a hegyek és völgyek formálódásában játszanak kulcsszerepet, hanem sokszor az emberek mindennapi életére is veszélyt jelentenek.
Olyan helyszínek, mint Hawaii vulkáni vidékei vagy Kalifornia gyenge üledékes dombjai, gyakran szolgálnak példaként természeti katasztrófák vizsgálatára. A kutatók komplex okokat keresnek: földtani adottságok, rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék, valamint a gravitáció együttesen váltják ki a pusztító eseményeket.
Az elemek és az ember közti kapcsolat különösen szembetűnő, amikor a hegyoldalak belső „vízvezeték-rendszere” hirtelen destabilizálja a lejtőket. Véletlen vízszivárgások vagy nem megfelelő területhasználat is okozhat tragikus következményeket. Egyes esetekben – mint az ausztráliai Threadbo falu vagy az amerikai La Conchita – a vizsgálatok meglepő, emberi tényezőkre is rámutattak.
A látványos, szinte folyékony mozgású sár- és törmelékárak, a vulkáni kitörések utáni lahar áradatok, valamint a hirtelen bekövetkező kőomlások mind különböző típusú földmozgások, amelyek elemzése során a tudósok megpróbálják feltárni az ok-okozati összefüggéseket. Eközben folyton felmerül, vajon mikor, hol és mivel idézhetünk elő vagy akadályozhatunk meg egy újabb katasztrófát. Még azok között is vita zajlik, akik maguk is vizsgálják a Föld legsúlyosabb, akár egész kontinenseket fenyegető földcsuszamlásait.
