Bolygónk nemcsak gyönyörű kék árnyalatairól ismert, hanem most úgy tűnik, hogy az ősi időkben talán egy pompás gyűrűrendszert is viselt. Akárcsak a Szaturnusz, a Föld is ragyoghatott volna ilyen égi díszítéssel, amely látványosan övezte volna az egyenlítőt.
Friss kutatások szerint több tízmillió évvel ezelőtt egy hatalmas aszteroida, amely nagyon közel került a Földhöz, apró darabokra szakadt a bolygó árapályereje miatt. Ezek a törmelékek egy látványos gyűrűt alakíthattak ki, amely hosszú időn át fennmaradt, mielőtt az apró részecskék a Föld légkörébe zuhantak volna.
Az elmélet szerint a gyűrűt alkotó anyagok az egyenlítő környékén hullottak alá, és számos becsapódásnyomként hagyták ott lenyomatukat. Vajon ezek a geológiai nyomok valóban egy letűnt gyűrűrendszerhez köthetők, vagy más okok állnak a feltűnő becsapódási mintázat mögött?
Az ordoviciumi kori meteorzápor időszaka és a Föld történelmi éghajlati változásai között is izgalmas összefüggések derülnek ki. Milyen hatással lehetett egy ősi gyűrűrendszer a földi klímára, és mekkora szerepe volt a globális lehűlés kialakulásában?