Az univerzum egyik legfurcsább és legrejtélyesebb objektumai, a fekete lyukak, hatalmas próba elé állítják mindennapi fizikai elképzeléseinket, miközben teret adnak a lehető legtöbb tudományos kalandnak. A tér és idő meghajlásától, a kvantummechanika apró rejtélyein át egészen új kísérleti technikákig számos kérdést vetnek fel a világegyetem működéséről.
A hosszú rész alatt szóba kerül, hogyan formálódnak, fejlődnek és olvadnak össze ezek az égitestek: például mi történik, amikor két szupermasszív fekete lyuk kering egymás körül vagy ütközik? Vajon hogyan nőnek ekkora monstrumokká? Gázokat és csillagokat kebeleznek be, vagy kisebb fekete lyukak összeolvadásával válnak gigantikussá?
Lenyűgöző kutatási eredmények példával világítanak rá, miként fedezték fel először, hogy két szupermasszív fekete lyuk mindössze egy fényévnyi távolságban kering egymás körül – miközben ilyen közeli bináris rendszert sosem láttunk még. A kutatók új képeket és mérési technikákat mutatnak be, például a rendkívül nagy bázisvonalú interferometriát, amely bolygónyi távlatokból is képes nagy felbontású rádióképeket alkotni.
Kiemelt téma a fekete lyukak közvetlen megfigyelése, például az Event Horizon Telescope projekt, amely feltárja, hogyan sikerült először képet készíteni egy fekete lyuk árnyékáról. A fizikai elméletek és szuperszámítógépes szimulációk is szóba kerülnek: miként lehet meghatározni egy fekete lyuk tömegét és forgását ezekből az adatokból?
Rámutatnak arra is, mennyire különbözik a valóság a tankönyvi fekete lyukaktól: például az összeolvadások során fellépő gravitációs hullámok, a „csengő” fekete lyuk harmonikus rezgései révén hogyan lehet új módon, „gravitációs hullámspektroszkópiával” vizsgálni ezeket az objektumokat. Felmerülnek extrém elméleti kérdések, például: vajon létezhetnek meztelen szingularitások, vagy akár Planck-tömegű „maradványfekete lyukak”, amelyek akár a sötét anyagot is magyarázhatják?
A film többek között párhuzamot von klasszikus, elméleti és laboratóriumi „analóg” fekete lyukak között, rávilágítva, hogyan használhatóak fel víztartályokban, szuperfolyadékokban vagy kvantumoptikai kísérletekben megvalósított modellek a kozmikus fekete lyukak megértéséhez. Nem mellőzi a filozófiai kérdéseket sem: mit jelent a fekete lyuk információs paradoxon, és vajon a téridő szerkezete rejti-e a végső válaszokat?
