Csak néhány héttel a második világháború vége előtt indult útnak egy különleges mentőakció Dániából Németországba: fehérre festett buszok mentették ki a náci koncentrációs táborok foglyait. Ezek a járművek olyan embereket szállítottak, akik hónapokon, éveken át borzalmas körülmények között éltek, és éppen csak túlélték az éhezést.
A dokumentumfilmben egy túlélő lánya, Mariana próbálja feltárni, mit élt át anyja, Ruth, és hogyan mentették ki őt és más dán zsidókat. Ruth sorsán keresztül bepillantást nyerünk a teresienstadti tábor mindennapjaiba, az ottani szenvedésekbe, a kényszerű alkalmazkodásba.
Megismerjük a mentőakció kulisszáit is: hogyan tárgyalt a svéd Vöröskereszt Himmlerrel a rabok kiengedéséről, milyen morális dilemmákkal szembesültek a sofőrök, és milyen veszélyek leselkedtek rájuk az út során. Felmerül a kérdés: lehet-e jó döntést hozni egy ilyen helyzetben, amikor minden út rettenetes áldozatokkal járhat?
A film betekintést nyújt a skandináv országok és a helyi lakosság szerepébe, a mentés logisztikájába, és felidézi azoknak a hajósoknak vagy családoknak a bátorságát is, akik a saját épségüket kockáztatták egy-egy menekülő zsidó családért. Történetek bontakoznak ki arról, hogyan formálta emberek életét egy pillanatnyi döntés vagy egy kockázatos út a szabadság felé.
