A kisfilmből kiderül, hogyan készül egy aprólékos és látványos asztali csatajelenetes dioráma. Az alkotó beszámol arról, miként választott a boltban elérhető figurák közül, amelyek aztán meghatározták a dioráma témáját és szereplőit.
A miniatúrák összerakása során számos újdonsággal találkozott; külön kiemeli az új, összetettebb alkatrészekkel érkező rohani gyalogosokat, amelyeket már jóval időigényesebb összeszerelni. Emellett összehasonlítja a friss és a régebbi modelleket (például Saruman és Gríma figuráit, illetve a korábban kiadott Uruk-hai harcosokat), felhívva a figyelmet az eltérő minőségre és szerelhetőségre.
A terep kialakítása során számos különféle anyagot és technikát mutat be: habszivacs, gipsz, műgyanta sziklák, statikus fű, különféle ragasztási és formázási eljárások alkalmazásával teremti meg a csata élethű helyszínét. A folyamat részeként kitér a terep festésének, textúrázásának és növények elhelyezésének trükkjeire is, valamint olyan tippekre, amelyekkel aprólékosabb és valósághűbb eredményt lehet elérni.
Feltűnik az is, hogy az alkotó nem véglegesen rögzíti a figuráit a terepre, hogy azok később akár más játékokhoz is felhasználhatók legyenek. Megosztja saját hobbijának és wargame-es múltjának emlékeit, valamint arról is szó esik, milyen kihívásokkal és inspirációval jár egy hasonló nagy csatadioráma elkészítése. Az elkészült mű egyaránt szolgálhat díszítőelemként és játszható terepként, de az alkotó felveti a nagy, helyigényes diorámák praktikumának kérdését is.
