A Columbia Egyetem ideiglenes elnöke, Claire Shipman, részletesen mesél az amerikai kormánnyal kötött megállapodás hátteréről. Az egyetem jelentős, több mint 220 millió dolláros összeget fizet, hogy rendezze a zsidóellenesség vádját, cserébe viszont felszabadítanak olyan kutatási támogatásokat, amelyekre az intézménynek és a tudományos életnek is kulcsfontosságú szüksége van.
A tárgyalások során kiéleződtek a viták az egyetemi autonómia, a tudományos integritás és a szabad véleménynyilvánítás határai körül. Az interjú során szó esik arról, hogy miért döntöttek a megegyezés mellett, míg más intézmények inkább jogi útra terelték volna az ügyet, illetve milyen fenyegetést jelentett a sok milliárd dollárnyi befagyasztott kutatási forrás az egyetem és az egész ország tudományos közössége számára.
Érdekes kérdések vetődnek fel, mint például: befolyásolhatja-e ez az eset a felsőoktatási intézmények és a kormány viszonyát? Milyen hatással lehet az akadémiai szabadságra és a jövőbeli kutatási együttműködésekre? Az interjúból az is kiderül, hogy mekkora jelentőséget tulajdonít az egyetem a diszkrimináció elleni fellépésnek, ugyanakkor változatlanul kitart a szabad véleménynyilvánítás mellett – mindvégig szem előtt tartva az intézményi működőképességét és a közös társadalmi érdekeket.
