A történelem legnagyobb nukleáris robbanóeszközének, a Szovjetunióban készült RDS-220-nak, vagy ismertebb nevén a Cár-bombának a története különleges betekintést nyújt a hidegháborús fegyverkezési verseny legextrémebb pillanataiba. Bemutatásra kerül, hogyan vált ez a fegyver a szovjet-amerikai kapcsolatok jelképévé, és milyen politikai döntések húzódtak meg a fejlesztés, illetve a tesztelés hátterében.
Felmerül a kérdés, hogy milyen kockázatokat vállaltak a tudósok és vezetők egy soha nem látott erejű bomba megalkotásával. A történet középpontjában többek között Andrej Szaharov dilemmája jelenik meg: mennyire vállal felelősséget alkotásai pusztító hatásáért, és milyen etikai döntések befolyásolják a fejlesztéseket.
Érdekes témaként jelenik meg a nukleáris tesztelés környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatása, valamint az, hogy ezekről a veszélyekről mennyit tudott a döntéshozók köre és a nagyközönség. A videó részletesen körbejárja a Cár-bomba műszaki újításait, például az egyedülálló háromlépcsős szerkezetet, továbbá a bomba teszteléséhez kapcsolódó logisztikai kihívásokat.
További kérdéseket vet fel, hogy vajon reális-e egy ekkora fegyvert ténylegesen hadászati célra használni, vagy csak politikai üzenetként szolgált. A nemzetközi reakciók és a nukleáris moratórium jövője szintén előtérbe kerül, ahogy kiderül, hogy az Egyesült Államok is hasonló grandiózus fegyvereket tervezett.
