2010 augusztusában egy látszólag átlagos blokk került a Bitcoin blokkláncába, de benne egy olyan tranzakció volt elrejtve, amely teljesen felborította a rendszer alapelveit. A felhasznált hiba lehetővé tette, hogy egyetlen tranzakció során 184 milliárd új Bitcoin jöjjön létre, miközben a maximális készlet elvileg 21 millióra volt korlátozva.
A hiba oka egy „integer overflow” programozási baki volt, amely lehetővé tette, hogy a rendszer elfogadjon egy tévesen kiszámolt értéket mint érvényes tranzakciót. Az egész Bitcoin-hitelesség egyik pillanatról a másikra megkérdőjeleződött, hiszen a korrupciótól védettnek hitt főkönyvben hirtelen egy gigantikus, szabálytalan érték jelent meg.
A korai közösség, köztük Satoshi Nakamoto és a fejlesztők, gyorsan reagált, és néhány órán belül kiadtak egy javított verziót, amely lezárta a sebezhetőséget. A legnagyobb kihívást mégis az jelentette, hogy a hibás blokk már ott volt a láncban, így olyan lépésre szánták el magukat, amely ma már szinte elképzelhetetlen lenne: egyfajta „visszagörgetést” hajtottak végre a blokkláncon.
Ez az eset rávilágít arra, mennyire törékeny volt az eleinte csak néhány lelkes szereplőből álló Bitcoin-közösség, ahol maga Satoshi is aktívan közreműködött. Az akkori esemény mindmáig fontos tanulságokat hordoz arról, hogyan formálja és védi egy decentralizált rendszert a benne részt vevő emberek közös döntése.
