Simon Dixon lenyűgöző előadást tart a Közel-Kelet békéjének lehetséges útjairól, ahol a hagyományos háborús erőegyensúlyt a „Proof of Weapons” és a „Proof of Work” fogalmakon keresztül közelíti meg. Ebben a szemléletben a fegyverkezés helyett a digitális pénzügyi rendszerek és az energiahasznosítás szerepe kerül előtérbe.
Feltárja, hogyan alakult át az USA és a Közel-Kelet kapcsolatának dinamikája az energiapolitika és a globális pénzügyi hatalmak változásai nyomán. Külön hangsúlyt helyez a pénzügyi, technológiai és katonai ipari komplexumok összjátékára, valamint azokra az új, többpólusú világrendre utaló jelekre, amelyek napjainkban formálják a térséget.
Dixon elmagyarázza a nagyhatalmak, elsősorban az USA, Kína és a BRICS-országok, valamint a Perzsa-öböl országai (GCC) közötti gazdasági és geopolitikai érdekkapcsolatokat. Érdekes kérdéseket vet fel a tokenizáció, a mesterséges intelligencia, a digitális azonosítórendszerek, a központi banki digitális devizák (CBDC-k) és a programozható pénzügyek jövőjéről, illetve azok lehetséges hatásairól a térség önrendelkezésére.
Vizsgálja azt is, hogyan szolgálhat a Bitcoin- és kriptoalapú szuverén vagyonalapok kiépítése, valamint a helyi adatközpontok erősítése eszközként az újfajta digitális gyarmatosítás és függőség elkerülésére. Felmerül a kérdés, vajon sikerülhet-e a Közel-Keletnek kihasználni ezt a történelmi esélyt, hogy a digitális korszakban is biztosítani tudja saját regionális stabilitását és függetlenségét.
