Merülj el a modern számítógép-chipgyártás mikroszkopikus világában, ahol városnyi parányi áramkörök és milliárdnyi tranzisztor lapul minden egyes chip rétegében. Az egyre kisebb tranzisztorokkal kapcsolatos technológiai határokat és az idővel lassuló innovációt mozgató kérdéseket Moore törvénye írta le: évtizedekig szinte minden második évben duplázódott a chipekben található tranzisztorok száma, egészen egy komoly akadályig.
A videó bemutatja, hogyan jött el az a pont, amikor a hagyományos fotolitográfia fizikai korlátokba ütközött. Hogyan lehet a fény hullámhosszánál kisebb struktúrákat létrehozni, és milyen trükkös optikai megoldások születtek? Megismerjük a különleges tükrök és extrém ultraibolya (EUV) fényforrások kifejlesztésének kihívásait és azt, hogy a tudományos közösség hosszú éveken át szkeptikusan fogadta ezeket az ötleteket.
A videóban felvetődik, egyáltalán lehetséges-e hihetetlenül sima tükröket és mesterséges napot építeni egyetlen gépen belül, amely a világ egyik legbonyolultabb mérnöki termékeként működik. Bemutatásra kerül a cseppnyi ón kezelésének, a 220 000 Kelvin hőmérsékleten zajló lézeres plazma-előállításnak, illetve a nanométer pontosságú szerkezetépítésnek a folyamata is.
Vajon hogyan került középpontba egy holland vállalat, amely ma nélkülözhetetlen az egész globális félvezetőipar számára? És milyen mérnöki, fizikai és szervezési problémahalmazt kellett legyőzniük, hogy áttörjék a 10 nanométeres tranzisztorhatárt? Ezekre a kérdésekre nem ad közvetlen választ az anyag, de végigvezet azon, milyen kiemelkedő újítások és kockázatos döntések vezettek oda, ahol most tart az iparág.
